Angol, mint világ- vagy gyilkos nyelv?

Az ELTE – BTK Angol Szabadegyetemének előadássorozata

„Feltesszük a kérdést, miért éppen az angol a világnyelv, hogy átok-e ez, vagy áldás, és vizsgáljuk az angol hatását a világ többi nyelvére, valamint a többi nyelv hatását az angolra.”– olvasható az ELTE – BTK Angol Szabadegyetem blogoldalán.  Ezeket a kérdéseket járják körül az előadók, és próbálnak meg rájuk válaszokat találni a szorgalmi időszak minden keddjén, este hat órától hét óráig az Angol- Amerikai Intézet Rákóczi úti épületében.

Miért éppen az angol?

A november 22-ei előadást, a Szabadegyetem nyolcadik előadását Dr. Szigetvári Péter egyetemi docens, az Angol – Amerikai Intézet Angol Nyelvészeti Tanszékének tanszékvezetője tartotta „Miért épp az angol?” címmel.  Taglalta, vajon miért ez lett a világnyelv és kérdéseket vetett fel, hogy alkalmasabb –e más nyelveknél az angol ezt a szerepet betölteni, és ha igen, miért.

Elmondta, hogy a nyelvészek nem tudják, miért ez vált napjaink első számú világnyelvévé; de ez nem is az övék, hanem a történészek, szociológusok feladata, hogy ezt kutassák; majd a következő angol mondattal indította előadását: "English is generally acknowledged to be the world's most important language." (1985) – ami magyarul annyit jelent, hogy „Az angolról általánosan elismert, hogy a világ legfontosabb nyelve.”  - hozzátette, hogy ezt a kijelentést nagy felháborodás övezte a nyolcvanas évek közepén, ezért az important szót ki kellett cserélni az influent szóra, ami által annyi lett a mondat jelentése, hogy az angol a világ legbefolyásosabb (és nem a legfontosabb!) nyelve. Hangsúlyozta, hogy a nyelv nem racionális, hanem érzelmi döntés kérdése, ugyanakkor állította kicsit viccesen, hogyha most egy UFO „elszívná” a Földről az angolt, nagyon nagy bajban lennénk, mert napjainkban mégiscsak az angol az első számú világnyelv. A világnyelvek viszont változhatnak a történelem során, esetleg el is tűnhetnek, és ez az angollal is ugyanúgy megtörténhet, ahogy megtörtént a sumérral, az akkáddal, az arámival is. Megemlítette még a latint, mint elsősorban a múlt bürokráciájának nyelvét, illetve a görögöt, mely szintén jelentős teret hódított Nagy Sándor idején, de nem tudott világnyelv lenni. A német Európa középső felén, a Német-Római és a Habsburg Birodalom fennállásakor virágzott. Az orosznak sem sikerült világnyelvvé válnia, pedig minden törekvés megvolt rá. Ezzel a példával hívta föl a hallgatóság figyelmét arra, hogy a nyelvnek szimpatikusnak kell lennie, nem elég a katonai beavatkozás. Az arab nyelv is lokálisan nagy kiterjedésű, de ez inkább a valláshoz köthető és kínait is nagyon sokan beszélnek (elsősorban a népesség miatt). „Csaknem 1200 millióan beszélnek mandarinul, míg az angol anyanyelvűek és nem anyanyelvű angolul beszélők száma együttesen éri el a valamivel több, mint 400 millió főt.” Mindazonáltal tény, hogy mostanában az angol a legszimpatikusabb nyelv, ami talán az USA törtetésének, az angol popszámoknak és 80%-ban az Amerikából importált filmeknek köszönhető. Emellett az internethasználat nyelve is elsősorban angol (a világhálót 536.6 millió angol nyelven, de nem biztos, hogy angol anyanyelvű felhasználó böngészi). Gyakran érvelnek amellett, hogy az angol könnyű nyelv (ez relatív), de az igaz, hogy latin betűs írásában csupán 25 betűt használ, és nincsenek mellékjelek sem.

Elmondta, hogy Kelet-Európában, többek közt Magyarországon sem olyan jó (20-30%-os) az angoltudású emberek száma. A német (Közép-Európától Keletre), a francia (EU hivatalos nyelve, de inkább a Franciaországgal szomszédos országok beszélik, ill. Kanadában) jelentős még, de spanyolul (elsősorban Dél-Amerika nagy részén ott használják, ahol sem angolul, sem franciául nem beszélnek), oroszul (elsősorban a szláv és a volt kommunista országokban), és jóval kevesebben, de sokan beszélnek még olaszul is. Megdöbbentő adat, hogy sem az USA-nak, sem Angliának nem hivatalos nyelve az angol (nincs hivatalos nyelvük), de legtöbben ezt beszélik mindkét országban; míg máshol, például Indiában és pár Afrikai országban hivatalos nyelvként van jelen.  „Ha azt vesszük alapul, hogy összesen hány országban beszélik, számottevő az angol dominancia. Megállapíthatjuk, hogy az angolt beszélő országok GDP-je lényegesen nagyobb számot mutat összesen, mint bármely más nyelv hasonló mutatója. Felgyorsult világunkban kulcsfontosságú egy adott nemzet gazdaságilag elfoglalt helye a világban, ennek hatása a világnyelv státuszra is rávetül.”  - fogalmazott.  A nyelvek dominanciáját nemzetközi téren hat alapvető tényező befolyásolja: az anyanyelvű beszélők száma, a második nyelvként beszélők száma, az adott nyelvet használó országok száma és népessége, az adott nyelvet használó szektorok (tudomány, diplomácia stb.) mutatója, az adott nyelvet beszélő országok gazdasági, katonai, pénzügyi-gazdasági helyzete és a nemzetközi szociális tekintély. Egy olyan érdekes példát említett még a 20. század elejéről, hogy George Lemaître világegyetem tágulásáról szóló briliáns cikkét 1927-ben senki nem vette észre, mert franciául publikálta. Két évvel később Edwin Hubble angolul publikált róla, mindenki felfigyelt rá. 

„Gyilkos” nyelv?

November 29-én Dr. Eitler Tamás, az Angol-Amerikai Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének adjunktusa tartott előadást „Az angol, mint gyilkos nyelv?” címmel. Kitért a nyelv elterjedésének okaira (modern világrend, gyarmatosítás, ipari forradalom, angolszász cégek dominanciája). Illetve arra, hogy mely területek által lett az angol a globalizáció nyelve (informatika, filmipar, légi közlekedés, oktatás, tudomány, design…). Semleges „fizetőeszközként” emlegette az angolt, mint ún. lingua francát, amely egy közös közvetítő nyelv, különböző nyelvű emberek között, de egy olyan kérdést is felvetett, hogy ennek hatására 2100-ra a 6000-7000 nyelv közül 3000 valóban eltűnik? Nem tudni biztosan, de az ezt elősegítő tényezők lehetnek a migráció, keveredés, többnyelvűség (angol mellett a kis nyelv elhagyása valószínű, de nem szükségszerű – akár erősítő szerepe is lehet). Majd mélyen nyelvtanba menően beszélt az „új-angolok” kiejtéséről, nyelvtani szokásairól, melyekről nem lehet pontosan tudni, hogy kreativitás vagy helytelen használat. Majd az angol lingua franca nyelvi jellemzőiről volt szó, ahol szintén felmerült ez a kérdés. De hangsúlyozta, hogy az alapelv mindig: egymás kölcsönös megértése. Utolsó kérdésként azt boncolgatta, hogy az angol megmaradhat-e angolként. Bár Magyarországon még a brit angolt használják/tanítják elsősorban, a világban, főleg a gazdaságban inkább már az amerikai angol van jelen és az amerikai egyetemekre is már korábban, a ’30-as, ’40-es években megnyílt az út a külföldieknek. Arra a közönségkérdésre pedig, hogy mi lesz a jövő: BBC vagy CNN? Azt a választ adta, hogy mindkettőnek más a célcsoportja, és egyelőre még ugyanúgy van választásunk a kettő között, mint ahogy választhatunk a különböző nyelvek, illetve nyelvváltozatok között.                              

                                                                                                    B. A.                                                                                              

 
Szerző: __hege__  2011.12.10. 04:45 Szólj hozzá!

Címkék: http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagban http://www.facebook.com/groups/elte.szabadegyetem/ http://nyuz.elte.hu/nyuzrol roviden

Következő előadásunk témája:
Az angol és más nyelvek kölcsönhatása
Mivel jár a kontaktus? Pidzsin és kreol. "Reptéri" és "Euró-angol"

Előadó: Eitler Tamás

Időpont: 2011 December 6. kedd 18-19 óra
Helyszín: ELTE BTK, Angol-Amerikai Intézet, 1088 Budapest, Rákóczi út 5, 031 terem

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Szerző: __hege__  2011.12.05. 05:46 Szólj hozzá!

Címkék: http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagban http://www.facebook.com/groups/elte.szabadegyetem/

Előző előadásunk alkalmával betekintést nyerhetett az érdeklődő a világnyelv fogalmának összetett témakörébe. Sorra vettük, milyen tényezők befolyásolhatják az angol nemzetközi dominanciáját. November 29-én, kedden, az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék képviseletében Eitler Tamás egyetemi adjunktus folytatja előadássorozatunkat. Téma: Az angol mint globális nyelv. Miért vagy miért nem alkalmas az angol a közvetítő nyelv (lingua franca) szerepére? "Gyilkos" nyelv lenne, mely, háttérbe szorítja, elnyomja és szépen lassan felemészti a többi nyelvet és ezáltal a többi kultúrát? Esetleg az angol ma már nem más, mint egy a számtalan árucikk közül? Ezekre a kérdésekre keressük a választ sorozatunk kilencedik előadásán. 

Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Időpont: kedd 18-19 óra
Helyszín: ELTE BTK, Angol-Amerikai Intézet, 1088 Budapest, Rákóczi út 5, 031 terem

Szerző: __hege__  2011.11.27. 06:49 Szólj hozzá!

Címkék: http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagban http://www.facebook.com/groups/elte.szabadegyetem/ http://www.facebook.com/event.php?eid=297503893605446

 A StAmE sajátosságai megfigyelhetők Tom Waits: What’s he building in there? című alkotásában:

http://www.youtube.com/watch?v=JaLjwSpZ6Cs

 

What's he building in there?

What the hell is he building in there?

He has subscriptions to those magazines...

He never waves when he goes by

He's hiding something from the rest of us...

He's all to himself... I think I know why...

He took down the tire swing from the pepper tree

He has no children of his own you see...

He has no dog and he has no friends

And his lawn is dying...

and what about all those packages he sends?

What's he building in there?

With that hook light on the stairs.

What's he building in there...

I'll tell you one thing

He's not building a playhouse for the children
What's he building in the
re?

 

Now what's that sound from underneath the door?

He's pounding nails into a hardwood floor...

And I swear to God I heard someone moaning low...

And I keep seeing the blue light of a T.V. show...

He has a router and a table saw...

And you won't believe what Mr. Sticha saw

There's poison underneath the sink of course...

But there's also enough formaldehyde to choke a horse...

What's he building in there?

What the hell is he building in there?

I heard he has an ex-wife in some place

Called Mayors Income, Tennessee

And he used to have a consulting business in Indonesia...
 But what is he building in the
re?

He has no friends but he gets a lot of mail

I'll bet he spent a little time in jail...

I heard he was up on the roof last night

Signaling with a flashlight

And what's that tune he's always whistling...

What's he building in there?

What's he building in there?

 

We have a right to know...

Szerző: __hege__  2011.11.27. 06:23 Szólj hozzá!

Címkék: http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagban http://www.facebook.com/groups/elte.szabadegyetem/ http://www.facebook.com/event.php?eid=297503893605446

A hagyományos osztályozás szerint dialektusok szempontjából három fő területre osztjuk az Egyesült Államokban beszélt angolt: az észak-keleti régió az Eastern, a dél-keleti a Southern amerikai dialektus. A maradék területeken, tehát az Egyesült Államok területének körülbelül 2/3-án általános amerikai, vagy General American dialektust használnak. A nyelvészet tudományának fejlődésével azonban újabb és részletesebb osztályozások váltották fel a tradícionálisat. Ezekre hivatkozva az következő nyolc régióra bontjuk az egyesült államokbeli angolt: Western, Upper Midwestern, Midland, Mountain Southern, Coastal Southern, Great Lakes, New England illetve New York. Mindazonáltal általánosságban  létezik a Standard American English (StAmE) fogalma, amellyel jellemezhető az államokban leginkább használatban lévő nyelvi változat. A StAmE terület- és társadalmi helyzet-független dialektus.

A Georgiai Egyetem professzora ,William Kretzsmar szerint a StAmE fogalma negatívan értelmezendő, hiszen ez a besorolás nem a regionális és szociális variációk együttesét emeli ki, hanem elnyomja ezeket; a StAmE a regionális és szociális variációk elvételével megmaradt angol.

Fontos megemlítenünk, hogy a nyelvész az egyes dialektusok elemzésénél a kiejtést veszi alapul, a helyesírással pedig nem foglalkozik különösebben. Léteznek egyedi (nem rendszeres) szótári kiejtési különbségek az a StAmE és az általános brit angol, az RP (Received Pronunciation) között, de a nyelvi eltérések túlnyomórészt szabályszerűek.

 

StAmE MÁSSALHANGZÓK

A t/d hangokat gyakran helyettesíti egy harmadik hang. Ezt "lebbentésnek"(flapping/tapping) nevezzük. Jelölése: [ɾ]

t/d --> ɾ      latter  /'læɾər/    ladder '  /'læɾər/

A rotikusságot tekintve a StAmE rotikus, tehát kiejti a magánhangzók utáni /r/ hangot. Kivételt képez e jellegzetesség alól New England környéke, New York városa, néhány keleti parti város valamint New Orleans mentén a déli régió egyes települései. 

Félmagánhangzók, j-törlés 

                            UCV, UE, UI, EW, EU                 OO, OU, O

         StAmE&RP sure, chew, rude              =          shoot, choose, root

                         fuse, few, feud                vs.         food

                         cute, cue                        vs.         cool

         StAmE      tune, due, dew, new         =          toon, do, noo(n)

         RP           tune, due, dew                 vs.         toon, do, noo(n)

 

StAmE MAGÁNHANGZÓK

Az /r/ előtti magánhangzók:

PL                     _Rv                  _r#V                 _r{##, C}

“Rövidek”          hip [ɪ]       =      spirit [ɪ]     vs.  stirr#er               stir [ɜ]

map [æ]   vs.    marry [ɛ]    vs. starr#y               star [ɑ]

cup [ʌ]      vs.   hurry [ɜ]      =    furr#y               fur [ɜ]

RP occur## = occurr#ing occurr+ence = curry

StAmE occur## = occurr#ing = occurr+ence = curry

 

“Hosszúk”

PT                    _rV                   _r{##, C}

heat [i]        vs. serious              near [ɪ]                        serious = spirit

hate [eɪ]      vs. Mary                 square [ɛ]                    Mary = merry

goat [oʊ]     vs. story                 force [ɔ]

moot [u]     vs.  fury                  cure [ʊ]

 

MARRY=MERRY=MARY [ɛ]          környezet:   _r V

 

 

LOT, CLOTH, PALM, THOUGHT [ɔ] vs. [ɑ]

lexical set

expression

StAmE

RP

PALM

calm, balm, father, bra

ɑ (ɔ)

ɑ:

LOT

stop, Tom, honest

ɑ (ɔ)

ɒ

THOUGHT

jaw, talk, author

ɔ, ɑ

ɔ:

 

 

TRAP, BATH, PALM, START  [æ] vs. [ɑ]

lexical set

expression

StAmE

RP

TRAP

pat, bat, trap

æ

[a]

BATH (a)

dance, grant, demand

æ

ɑ:

BATH (b)

path, laugh, grass

æ

ɑ:

BATH (c)

half, banana, can’t

æ

ɑ:

PALM

calm, balm, father, bra

ɑ

ɑ:

START

part, bar, start

ɑ

ɑ:

 

 

Szerző: __hege__  2011.11.27. 06:07 Szólj hozzá!

Címkék: http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagban http://www.facebook.com/groups/elte.szabadegyetem/ http://www.facebook.com/event.php?eid=297503893605446

A nyelvi változatok hétköznapi megítélése merőben különbözik a nyelvészeti megközelítéstől. A közfelfogás szerinti hierarchia tetején maga A NYELV áll, a szó idealizált, tiszta, hibátlan értelmében. Egy szinttel lejjebb gyakran megkülönböztetik a "jó" nyelvhasználatot a mindennapi nyelvhasználattól (köznyelv), mely tovább bontható dialektusokra, illetve a "helytelen" nyelvhasználatra. Ennek a hierarchikus modellnek a nyelvészeti megfelelője azonban alulról építkezik: az egyes idiolektusok dialektust alkotnak, és a dialektusok csoportjából tevődik össze A NYELV. A nyelvészeti megközelítés szerint a "nyelv" absztrakció, csak változatok léteznek. Nincs "helytelen" nyelvhasználat: csak létező-nem létező különbség van. A változatok bármely szinten jelentkezhetnek, és e tény alól nem kivétel az angol nyelv sem.

A változatok alapvető szintjét alkotják a szókészletbeli különbségek. Míg Nagy-Britannia egyes részein adder néven ismert a vipera, más területeken viperként emlegetik ugyanazt az állatot. Jól mutatja a szókészletbeli különbségeket továbbá a pavement használata, ami Angliában a járdát jelöli, de az egyesült államokbeliek számára az úttestest jelenti.

A nyelvi változatokat vizsgálva a nyelvtani különbségeken belül három főbb kategóriát különböztetünk meg: alaktani, mondattani illetve kiejtésbeli. Alaktani különbségre példa a dive(alámerülés) ige kétféle használatban lévő múlt ideje: van aki a dived formát, van aki a dove szót használja. A mondattan szintjén felmerülő változatokat az alábbi példa szemlélteti:
     There are just we two.
     There are just two of us.
     There are just us two.
Kiejtésbeli különbség a past(múlt) kétféle kiejtése: [pɑ:st] vs. [pæst], valamint a rotikusság (magánhangzó utáni /r/ használat). A rotikus angolt használó beszélők (Amerika, Kanada, Írország, Skócia, Anglia egyes vidékei) kiejtik az /r/ hangot magánhangzók után, míg a nem rotikus angolt beszélők (Új Anglia, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Anglia, London) legtöbbször nem.

 

A változatokat osztályozhatjuk:
idő szerint:
jubilee 1935 --> ['dʒu:bəli:]; 1977 --> [,dʒu:bə'li:]

társadalmi státusz szerint: szociolektusok
- standard/presztízs változat, nem/szubstandard változat
- William Labov New York city [r] kísérlete --> rotikusság egyenes arányban növekszik a presztízzsel

tér szerint: regionális dialektusok --> pl.: rotikusság

egyéb kategóriák szerint:
- stílus
- nem
- téma
- médium stb.

Labov a társadalmi státusz és a nem kapcsolatának vizsgálata során az alábbi két észrevételt tette:
1) Stabil szociolektális rétegződés esetén a férfiak nagyobb gyakorisággal használnak nem-standard nyelvi formákat, mint a nők.
2) Változásban lévő szociolektális rétegződés esetén a nők inkább használják az új presztízsbe tartozó nyelvi formákat, mint a férfiak.

 

Az angol kiejtési változatok (akcentusok) sajátosságait az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

  

  

 

 

 

 

 

 

 

 

Végezetül: miért érdemes ismerni az angol nyelvi változatokat? 

        Nehogy bennragadjunk a liftben.
http://www.youtube.com/watch?v=5FFRoYhTJQQ

Szerző: __hege__  2011.11.27. 03:18 Szólj hozzá!

Címkék: http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagban http://www.facebook.com/groups/elte.szabadegyetem/ http://www.facebook.com/event.php?eid=297503893605446

 

KONZERVATÍV ÉS ÚJÍTÓ FORMÁK

1.       Her condition has become worse.

Her condition has become worser.

2.       They oughtn’t to have told him.

They didn’t ought to have told him.

3.       Let’s not argue about this.

Don’t let’s argue about this.

4.       With what did you open it?

What did you open it with?

5.       There are four more bottles.

There’s four more bottles.

6.       My sister doesn’t live at home.

My sister don’t live at home.

7.       The whole class was against it.

The whole class were against it.

8.       It is I!

It is me!

9.       We had fewer problems than last year.

We had less problems than last year.

10.   nuclear energy

nucular energy

11.   I say

I says

12.   They left regardless of the ban.

They left irregardless of the ban.

13.   The other boys kept annoying Harry.

The other boys kept aggravating Harry.

14.   Tomorrow I will see the manager.

Tomorrow I shall see the manager.

15.   This is different from the other one.

This is different than the other one.

16.   in order fully to appreciate the music

in order to fully appreciate the music

17.   Between you and me, John is boring.

Between you and I, John is boring.

18.   Anyone can have a drink if he or she wants.

Anyone can have a drink if they want.

19.   Hopefully, sales will improve.

I’m hopeful that sales will improve.

20.   Sue spends too much, doesn’t she?

Sue spends too much, isn’t she?

 

Kettős tagadás? (Double negation)

We have no realtives.                    We don't have no relatives.
We've got no relatives.                  We haven't got no relatives.
We haven't any relatives.
We don't have any relatives.
We haven't got any relatives.          We ain't got no relatives.

You couldn't not notice it.
It didn't mean nothing: it meant a lot!
Jill is not unattractive.

 

 

 

BIBLIA (Máté evang. 27, 11-17)

King James Version (1611)

11 And Jesus stood before the governor: and the governor asked him, saying, Art thou the King of the Jews? - And Jesus said unto him, Thou sayest.
12 And when he was accused of the chief priests and elders, he answered nothing.
13 Then said Pilate unto him, Hearest thou not how many things they witness against thee?
14 And he answered him to never a word; insomuch that the governor marvelled greatly.
15 Now at that feast the governor was wont to release unto the people a prisoner, whom they would.
17b Pilate said unto them, Whom will ye that I release unto you? Barabbas, or Jesus which is called Christ?

New International version (1973)

11 Meanwhile Jesus stood before the governor, and the governor asked him, "Are you the king of the Jews?" - "Yes, it is as you say," Jesus replied.
12 When he was accused by the chief priests and the elders, he gave no answer.
13 Then Pilate asked him, "Don't you hear the testimony they are bringing against you?"
14 But Jesus made no reply, not even to a single charge-to the great amazement of the governor.
15 Now it was the governor's custom at the Feast to release a prisoner chosen by the crowd.
17b Pilate asked them, "Which one do you want me to release to you: Barabbas, or Jesus who is called Christ?"

God's Word Translation (1995)

11 Jesus stood in front of the governor, [Pilate]. The governor asked him, "Are you the king of the Jews?" "Yes, I am," Jesus answered.
12 While the chief priest and leaders were accusing him, he said nothing.
13 Then Pilate asked him, "Don't you hear how many charges they're bringing against you?"
14 But Jesus said absolutely nothing to him in reply, so the governor was very surprised.
15 At every Passover festival the governor would free one prisoner whom the crowd wanted.
17b Pilate asked them,"Which man do you want me to free for you? Do you want me to free Barabbas or Jesus, who is called Christ?"

Good News Bible (2002)

11 Jesus stood before the Roman governor, who questioned him. ""Are you the king of the Jews?" he asked. - "So you say," answered Jesus.
12 But he said nothing in response to the accusations of the chief priests and elders.
13 So Pilate said to him, "Don't you hear all these things they accuse you of?"
14 But Jesus refused to answer a single word, with the result that the Governor was greatly surpirsed
15 At every Passover Festival the Roman governor was in the habit of setting free any one prisoner the crowd asked for.
17b Pilate asked them,"Which one do you want me to set free for you? Barabbas or Jesus called the Messiah?"

 

 

 

A "KAPCSOLATI IGENÉV" STÍLUSÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA

Abszolút igenév
• Trains becoming more expensive, many people prefer buses.
• His article widely read, Thompson easily influenced political life.
• Her guests on the beach, Amanda could do the laundry.
• With trains becoming...;

Relatív igenév
• James worked hard. His wife had a lot of money.
• James working hard, his wife had a lot of money.

• James worked hard. James had a lot of money.
•             Working hard, James had a lot of money.

• A big strong woman, Ulla was often seen with her Swedish friends.

Félrekapcsolt igenév ("Misrelated Participle")
                           = unrelated, danglin, misattached (? unattached)
•*Waiting for a bus, a brick fell on my head.
     Waiting for a bus, a woman fell on the ground.
• *Reading my newspaper, the doorbell rang.
• *Seated in the presidential car, the crowd waved to the President.
• *They took Glenda to hospital after breaking her leg.
• *Avoided by his friends, Mill's canary was his only companion.
• *To reach London in time, Phil sent the parcel by air mail.
• *Opening the cupboard, a skeleton fell out.
• *Having eaten our lunch, the steamboat departed.

• ?Driving to Chicago that night, a sudden thought struck me.
• ?Since leaving Paula, life has seemd pointless.
• ?While in hospital near the school, her teachers visited her regularly.
• ?Believing that I was alone, the sight of tourists annoyed me.

style adjuncts:
•         - Broadly/Generally/Stricktly speaking,
           - Considering...; Judging from...; Supposing...
           - Taking everything into account,...

one, you, we:
• When dining in this restaurant, a jacket and a tie are required (= When one/you/we... )

Kapcsolati igenév (unattached participle):
Walking up the hill, the view was beautiful.
Using this technique, more accurate results have been obtained.

• A fagyos tájat nézve Géza fázni kezdett.
• A fagyos tájat nézve borzongás járta át Gézát.
• A fagyos tájat nézve egy jegesmedve tűnt fel Gézának. 


Szerző: __hege__  2011.11.25. 22:29 Szólj hozzá!

Címkék: http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagban http://www.facebook.com/groups/elte.szabadegyetem/ http://www.facebook.com/event.php?eid=297503893605446

"English is generally acknowledged to be the world's most important language." - A Comprehensive Grammar of the English Language (1985) 

Vajon mire alapozta Randolph Quirk, Sidney Greenbaum, Geoffry Leech, illetve Jan Svartvik a fent említett állítást? Alkalmasabb-e más nyelveknél az angol a világnyelv szerepének betöltésére? 

A mellékelt ábrán láthatjuk, hogy az angol nyelv óriási teret nyert nem csak Észak-Amerikában, az Egyesült Királyságban, Indiában és Ausztráliában, de Afrika számos országában is "hivatalos" nyelvként. Igaz, hogy furcsa módon sem Angliában, sem az Egyesült Államokban nem létezik a hivatalos nyelv fogalma, de e két országban is a hétköznapokban leggyakrabban használt nyelv az angol. Ez a tény önmagában azonban nem indokolja a világnyelv státuszt, hiszen többek közt a francia, illetve a spanyol használata is elterjedt világszerte. Ugyan Európán belül is számottevő az angolul beszélők száma, de a német, francia, spanyol, orosz és olasz népszerűsége is jelentős. Csaknem 1200 millióan beszélnek mandarinul, míg az angol anyanyelvűek és nem anyanyelvű angolul beszélők száma együttesen éri el a valamivel több, mint 400 millió főt. Mindezek alapján nem tűnik egyértelműnek, hogy miért éppen az angol tölti be a világnyelv szerepét.

 Ha azonban azt vesszük alapul, hogy összesen hány országban beszélik az angolt, számottevő az angol dominancia. Továbbá megállapíthatjuk, hogy az angolt beszélő országok GDP-je lényegesen nagyobb számot mutat összesen, mint bármely más nyelv hasonló mutatója. Mivel egyértelmű, hogy felgyorsult világunkban kulcsfontosságú egy adott nemzet gazdaságilag elfoglalt helye a világban, ennek hatása a világnyelv státuszra is rávetül. 

Azt, hogy mi befolyásolja a nyelvek dominanciáját nemzetközi téren, 6 alapvető tényező befolyásolja:
1) anyanyelvű beszélők száma
2) második nyelvként beszélők száma
3) az adott nyelvet használó országok száma és népessége
4) az adott nyelvet használó szektorok (tudomány, diplomácia stb.) mutatója
5) az adott nyelvet beszélő országok gazdasági, katonai, illetve financiális helyzete
6) nemzetközi szociális tekintély

A felül vázolt tényezők alapján összeállított skálát tekintve egyértelmű az angol nyelv vezérszerepe; a képzeletbeli dobogó első és második helyét a francia és a spanyol foglalja el. Emellett az internethasználat nyelve is elsődlegesen angol (536.6 millió használó), a második helyen a 2010-es felmérés alapján a mandarin áll (444.9 használó). 

Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy ha nem is a legfontosabb nyelv - mint ahogy azt a bejegyzés elején feltüntetett idézet sugallja - az angol, de alighanem a legbefolyásosabb, és a bejegyzésben taglalt tényezők alapján világnyelv státusza indokolt.

 

Szerző: __hege__  2011.11.25. 17:43 Szólj hozzá!

Címkék: http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagban http://www.facebook.com/groups/elte.szabadegyetem/ http://www.facebook.com/event.php?eid=297503893605446

Az angol helyesírás a hírek szerint nehéz. Azért nehéz, mert nem fonetikus, egy-egy betű többféle hangot is jelölhet, és viszont, egy-egy hangot többféle betűvel is le lehet írni. Az angol kiejtést is nehéznek mondják, részben ugyanemiatt: nem lehet tudni, hogyan ejtsük azt, ami le van írva.
 
A hírek — részben — igazak. Csak részben, mert igazából nincsen fonetikus helyesírás, és ez jól is van így, hiszen beszéd közben nagyon sok olyan tulajdonsága van a hangfolyamnak, ami megjósolható, és ezért semmi szükség nincs a feljegyzésére. A brit beszélők jó része például másféle [l] hangot ejt a lick elején és a milk belsejében (sőt egyre többen nem is ejtenek [l]-t az utóbbiban), de ezt a különbséget teljesen felesleges az írásban feljegyezni. Ha műszerrel mérnénk, a magyar kiskutya két [k]-ja is különböző hangoknak bizonyulnának, de ezt a különbséget anyanyelvi beszélőként észre sem vesszük, nemhogy leírjuk. Tudjuk jól, amikor a laikus fonetikust mond, akkor arra gondol, hogy fonémikus (vö. súlytömeg), vagyis hogy az olyan hangokat kellene egyértelműen jelölni, amelyeknek jelentésmegkülönböztető szerepe van, a kétfajta angol [l] és a kétfajta magyar [k] nem ilyen.
 
Tehát az angol helyesírás nem fonémikus, amilyennek például a magyart szoktuk hinni. Kiábrándító lehet: a magyar helyesírás sem teljesen fonémikus. Nemcsak azért, mert egy hangnak több betűjele is lehet (pl. j és ly, óés o, pl. óvónéni ejtsd [ovó-]), vagy mert ugyanazok a betűk néha ezt, néha azt a hang(kapcsolat)ot jelölik (pl. vesszőés kékesszöld, betűzinsertés betűz spell, ez utóbbit nagyon sokan [ü]-nek ejtjük, tízes és híres, ahol az elsőt rövid [i]-vel, a másodikat hosszú [í]-vel ejtjük, helység és helyiség, egyelőre és egyenlőre, amelyeket ha nem ugyanúgy ejtenénk, nem volna gond a helyesírásukkal), hanem azért sem fonémikus a magyar helyesírás, mert igen gyakran arra törekszünk, hogy egy-egy morfémát ugyanúgy írjunk, annak ellenére, hogy nem ugyanúgy ejtjük. A fog és fok szavakat például írásban mindig megkülönböztetjük, pedig a kiejtésben nagyon sok esetben azonosan ejtjük őket (pl. fogban=fokban, fogtól=foktól, stb.). Sőt néha még akkor is ragaszkodik az írás valamilyen vélt morfémához, amikor azt a beszélők már rég nem ismerik fel (pl. padka), miközben az ilyen elhomályosult alakokat máskor már nem veszi figyelembe (pl. lélegzet). Itt tehát csak az a különbség, hogy a magyar helyesírásnak ezekhez a következetlenségeihez már az iskolában hozzászoktattak minket, az angoléhoz meg még nem.
 
Meghát azért valljuk be, az angolban jóval könnyebb ilyen következetlenségeket találni, mint a magyarban. Ennek az az oka, hogy az angol helyesírás évszázadok óta alig változott, míg a magyart rendre előveszi egy akadémiai bizottság, hogy a tagjai a gyakorlatba ültethessék ilyen-olyan elméleteiket a nyelvről. Tehát ha felállítanánk egy a betűhang megfelelések változatosságát rangsoroló listát, az angol helyesírás előkelő helyen lenne rajta, míg a magyar jóval hátrébb szorulna.
 
Egy angol szöveget felolvasni is nehéz, mert nagy a homográfok száma (pl. tear [tír] könny vagy [ter] tép, sow [szou] vet vagy [szau] emse, read [ríd] olvas vagy [red] olvasott) és hallás alapján leírni is, mert nagy a homofónok száma (pl. [ber] bear medve vagy bare csupasz, [sztelə] Stella név vagy stellar csillagszerű). (A franciára például csak az utóbbi nehézség a jellemző, nem véletlen, hogy Franciaországban a helyesírási versenyek váltak népi sporttá.) Az angol anyanyelvűek gyerekkorukban megtanulják, hogy a könny a [tír] a tép pedig a [ter], mindez semmilyen különlegességet nem rejt. Esetleg majd a későbbiekben rácsodálkoznak, hogy írni viszont ugyanúgy kell ezt a két szót. Azt is megtanulják, hogy a csupasz medve [ber ber] (végül is van ilyen minden nyelvben: az árak ára, az árak árja, a zárak ára, stb.), csakhogy az angolban a két szót máshogy is kell írni (bare bear), míg a magyarban nem (ott viszont a birtokosjelnek találjuk más alakját a két szó után (ára, de árja).
 
Mindebből következik, hogy az angol helyesírás nem teljesen megbízhatóan írja le a hangzó szöveget, a helyesírás mellett (korábban többen voltak, akik úgy vélték helyette) valami más, a hangzó alakot jobban tükrözőátírásra is szükség van. Sok ilyen alternatív írás alakult ki, de csak néhány bizonyult életképesnek. Szótárakban és egyéb, szavak kiejtését megadó művekben gyakorlatilag csak két módszerrel találkozunk: vagy hagyományos latin betűs átiratokkal, amelyeket esetleg néhány mellékjel egészít ki, vagy a nemzetközi fonetikus ábécé jeleivel átírt kiejtésekkel. Mindkét módszernek számtalan megvalósulása létezik. Az előadás első részében ezeket közül mutatunk be néhányat.
 
Ha eltekintünk a helyesírástól — hiszen végső soron annak ismerete nélkül is tökéletesen beszélnek sokan nyelveket — az angol kiejtés önmagában is rejt nehézségeket, de korántsem annyit, mint azt egy kezdő nyelvtanuló ijedten képzei. Az angol kiejtés nehéz azért, mert vannak benne a magyarban nem található hangok, hangkapcsolatok. A think és a this kezdőhangja például hirhedt e tekintetben: ezekkel szinte minden európainak baja van (azért vannak kivételek, ezeket a hangokat ismeri pl. az izlandi, meg a görög, és legalább az elsőt a kasztíliai spanyol is). Az ilyen hangokat vagy sikerül elsajátítania a más anyanyelvűeknek, vagy nem, és akkor helyettesítik valami mással (a magyarok például jellemzően [sz]-szel és [d]-vel, a franciák meg [t]-vel és [z]-vel). Ezeken kívül magyaroknak szinte kizárólag a [w] és esetleg a [ə] jelenthet problémát. Továbbá a szokatlan hangkapcsolatok és a magyarban ismeretlen szembenállások. Az előads második felében ezeket vesszük sorra.

 

Szerző: __hege__  2011.10.17. 01:11 Szólj hozzá!

Címkék: http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagban http://www.facebook.com/groups/elte.szabadegyetem/

 Pokorny indoeurópai lexikonját ajánlom figyelmébe minden kedves érdeklődőnek, aki a múltkori előadás keretén túl is szívesen foglalkozik az indoeurópai nyelvekkel, azok rokonságával. Texas egyeteme is e lexikont vette alapul etimológiai listájának megalkotásakor, a releváns oldalt az alábbi linkre kattintva érhetik el:

 http://www.utexas.edu/cola/centers/lrc/ielex/PokornyMaster-R.html

Szerző: __hege__  2011.10.09. 03:39 Szólj hozzá!

Címkék: http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagban http://www.facebook.com/groups/elte.szabadegyetem/

 „Hogyan lehet >>rendet vágni<< az eltéréseknek ebben a rengetegében? Milyen alapon lehet a nyelveket egymással összehasonlítani? Az egyik válasz a nyelvek történetének kutatásából következik: ha két nyelvről kimutatható, hogy valaha egy nyelv különböző változataiként léteztek, vissza kell menni a közös ősig, és fel kell tárni a történetileg magyarázható szabályos változásokat. Ezek a változások azután megmutatják a hasonlóságok és eltérések mértékét és természetét is.”

Az idézet A nyelv és a nyelvek című könyv részlete, melynek társszerzője, Nádasdy Ádám, sorozatunk egyik előadója. Hasonló „rendvágást” kísérelhetett meg az érdeklődő második prezentációnk alkalmával, melyen Starcevic Attila egyetemi adjunktus tartott bevezetést a nyelvi rokonságok összetett rendszerébe. Honnan ered az angol nyelv? Miért nem lehet az angol a magyar rokona? Rokonság és őstörténet. E témaköröket taglaljuk e heti bejegyzésünkben.

Nyelvtörténeti szempontból fontos különbséget tennünk rokonság és genetikai ősrokonság között. Előbbivel ugyanis a nyelvtörténet nem foglalkozik, míg utóbbival igen. A rokonságnak (nem őstörténeti) két alapfajtáját különböztetjük meg: létezik areális, illetve tipológiai rokonság. Areális rokonságnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egymáshoz közel álló nyelvek egymástól kölcsönöznek. Kellőképpen szemlélteti ezt az egyre gyakoribb jelenséget a pendrive szó széleskörű magyar használata, vagy a dizájn szó köznyelvbe való beolvasztása, mely példa esetében már a helyesírás is alkalmazkodik a jövevényszó kiejtéséhez. Kölcsönzést azonban nem csak szavak, de szerkezetek esetében is észlelhetünk. „A parlament a törvényt kiszavazta” – hallhatjuk a magyar ajkú lakosság egyes területein. Hagyományőrző szóhasználattal [avagy tradicionálisan, hogy a jövevényszavak integrációját (!) tovább szemléltessük] a legtöbb magyar a megszavazta szót használja kiszavazta helyett, amelyben az igekötő a szláv befolyásnak engedve megváltozik. Nyelvi kölcsönzések olyan areális szituációkat is előidézhetnek, mikor az egyik szláv nyelvből eredő magyar jövevényszó magyar alakjának tulajdonságait veszi át egy másik, szintén szláv nyelv.

A tipológiai, nem genetikai ősrokonság kategóriáját tovább bonthatjuk analitikus, illetve szintetikus rokonságra. Analitikus rokonság az agglutinatív (ragasztó) viselkedést tanúsító nyelvek kapcsolata, melyekben a toldalékok, végződések jelentéstartalommal bírnak. Szintén analitikus rokonság az izoláló (elszigetelő) viselkedést tanúsító nyelvek viszonya. Akik figyelemmel kísérték sorozatunk előző előadását, már tudhatják, hogy az izoláló nyelvek esetében a nyelvtani viszonyokat önálló morfémák, egymástól elszigetelt szavak és szórend fejezi ki. Az angol elsősorban ebbe a csoportba tartozik, többek között a kínaival vagy a vietnámival egyetemben. ASZTAL + EMBER + SOK – e három szó együttesével fejezik ki mondandójukat egyes keleti nyelvek használói, mikor az ASZTALOSOK-ra utalnak. Hasonló szerkezetet mutat be a következő példa: SOK + SOK = SOKASÁG.

A tipológiai, nem genetikai ősrokonság kategóriájának másik osztálya a szintetikus rokonság, melyet szintén tovább bonthatunk: megkülönböztetünk flektáló illetve poliszintetikus jellegzetességeket felsorakoztató viszonyokat. Flektáló/inflexiós (hajlító) nyelvek esetében a végződések több információhalmazt összpontosítanak. He sings. Az –s toldalék hozzátételével a kifejezés pontosan meghatározza a cselekvő számát és személyét, a cselekvés idejét, valamint azt, hogy a kifejezés módja indikatív, azaz kijelentő. Az ehhez hasonló, több információtartalommal egyszerre bíró toldalékokat nevezzük kumulatív végződéseknek. Sűrűn találunk erre példát a görög, szerb, horvát, orosz, valamint a latin nyelvek többségében. A poliszintetikus/inkorporáló, avagy  bekebelező nyelvek magas fokon agglutináló nyelvek, melyekben a toldalékok halmazai határozó- és módosítószókat is magukba foglalhatnak, gyakran teljes mondatnak megfelelő szavakat alkotva. A szótövek olykor összeolvadnak végződéseikkel. Bekebelező jellegzetességeket állapíthatunk meg a francia nyelvben, de a szibériai nyelvek, illetve az inuit (eszkimó) is tendál a toldalékok szótövekhez való rögzítése felé. E csoport bemutatását zárjuk egy eszkimó jelentéstömörítő példával: illujuaraalummuuttuviniugaluaqpungalittauq jelentése: ’de én is egyike vagyok azoknak, akik még a nagyon nagy házhoz mentek el’.

Nyelvtörténetileg releváns rokonság a genetikai ősrokonság. E tudományág első komoly mérföldkövét egy 18. századi felvetésnek tulajdoníthatjuk, mely szerint a nyelvi hasonlóságok közös múltra utalnak. Ezt a hipotézist azóta számos fonológiai, hangtani bizonyíték támasztja alá.

horvát objed, Osijek, Srijem, susjed = magyar ebéd, Eszék, Szerém, szomszéd

                Igaz ugyan, hogy a fent szemléltetett példa megfeleltetéseket talál a horvát és a magyar nyelv között, de ha további kutatásokat folytatunk, be kell látnunk: ezek a hasonlóságok nem vezethetők vissza rendszeres megfeleltetések fejlődésére. Így a magyar-horvát nyelvi rokonság nyelvtörténetileg értelmezhetetlen. Más eredményre jutunk azonban a következő példát górcső alá véve:

angol goose, soft, ousel, other = német Gans, sanft, Amsel, ander

Megállapíthatjuk, hogy a megfeleltetés során az angol szisztematikusan kihagyja a nazális hangot. A megfeleltetés iránya nem fordított, hiszen maguktól, „csak úgy” nem jelennek meg rendszerezett formában hangok egy adott nyelvben. Nem a német tehát az innovátor, hanem az angol. Az utóbbi nyelv közgermán múltja alnémet, majd nyugat germán ősökre vezethető vissza. Legtágabb körben az angol szisztematikus megfeleltetések levezetése révén az indoeurópai (indogermán) nyelvcsalád köreibe sorolandó, közel 150 nyelvvel egyetemben.

Második előadásunk résztvevői tehát betekintést nyerhettek a nyelvi rokonság és a genetikai ősrokonság összetett rendszereibe. Sorozatunknak azonban korán sincs vége!

Jövő heti témánk: Miért ejtik az angolok olyan furcsán az idegen szavakat? Vagy mégsem? Az angolba beáramlott jövevényszavak. A francia/latin szavak ejtése ma (casus belli, attaché).
Előadó: Starcevic Attila    
Időpont: Kedd, október 11. 18:00-19:00
Helyszín: ELTE BTK, Angol-Amerikai Intézet, 1088 Budapest, Rákóczi út 5, 031 terem 

Szerző: __hege__  2011.10.08. 04:15 Szólj hozzá!

Címkék: http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagban http://www.facebook.com/groups/elte.szabadegyetem/

Vajon az angol mely sajátosságai keltik sokunkban azt a benyomást, mi szerint e nyelv könnyebb más nyelveknél? Az erre az alapkérdésre adott lehetséges válaszokat vázolta fel egyetemünk előadója, Nádasdy Ádám sorozatunk keddi szabadegyetem előadásán, mellyel kezdetét vette tíz alkalmas őszi programunk.

A kezdő angolt tanulók többségének gyakran nehézséget okoz az olyan hangok kiejtésének elsajátítása, melyek a magyarban alapvetően nem fordulnak elő. Ide sorolhatjuk többek között a th-val jelölt hangot, a home szóban kiejtendő magánhangzót, de a w-vel jelölt hang magyartól eltérő használata is könnyen összezavarhatja a nem anyanyelvű beszélőt. Fontos azonban megemlítenünk, hogy a magyarban sűrűn előforduló ű vagy ő esetében a helyzet hasonló: ezek a hangok a magyart idegen nyelvként elsajátítani vágyók számára olykor komoly kihívást jelentenek. Leszögezhetjük tehát, hogy az angolban nincsen több "egzotikus" hang, mint más nyelvekben. Ez az állítás arra enged következtetni, hogy a nyelv relatív könnyebbsége nem hangtanában keresendő. 

Minden nyelvben keverednek a nyelvtípusok, melyből hármat különböztethetünk meg. Az izoláló nyelvek esetében a nyelvtani viszonyokat önálló morfémák, egymástól elszigetelt szavak és szórend fejezi ki. Az agglutináló nyelvekre jellemző, hogy a szavak jelentését toldalékok hozzáadásával, illetve szóalakok megváltoztatásával állítják elő. A magyar nagyrészt ebbe a kategóriába tartozik. A flektáló, vagy fúziós nyelvek alatt olyan szintetikus nyelveket értünk, melyek gyakran a szótő változtatásával fejeznek ki nyelvtani viszonyokat. Az angol elsősorban az izoláló nyelvek csoportjába tartozik, és könnyebbségének képzete eme vonásában lelendő. Hajlamosak vagyunk ugyanis a nyelvtant az alaktannal azonosítani, ami az izoláló nyelvek esetében áttekinthetőbb, kevésbé gazdag.

Könnyű nyelv-e tehát az angol? Annak ellenére, hogy a nyelv elsajátításának korai szakaszában valóban ezt tapasztalhatjuk, ne ítéljünk elhamarkodottan. Tanulásának későbbi fázisaiban bonyolult szerkezetek állítják mondattani szinten kihívások elé az idegen ajkú tanulót.

Előadássorozatunkat Starcevic Attila egyetemi adjunktus folytatja október 4-én, kedden. Téma: Honnan ered az angol nyelv? - Rokonság és őstörténet.
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézetében!
Helyszín: 1088 Budapest, Rákóczi út 5, 031 terem 

 

 

Szerző: __hege__  2011.10.01. 01:35 2 komment

Címkék: http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagban http://www.facebook.com/groups/elte.szabadegyetem/ http://www.facebook.com/event.php?eid=180924641985441¬if t=event invite

 Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt sorozatunk első előadásán, mely szeptember 27-én, kedden 18:00 órakor kerül megrendezésre az ELTE Bölcsészettudományi karának kampuszán.

Könnyű nyelv-e az angol? Könnyebb-e más nyelveknél? Vajon milyen nyelvtípusba sorolhatjuk? Valóban kevés nyelvtana van-e az angolnak? Nádasdy Ádám nyelvész, költő, valamint egyetemi docens előadásában mélyülhet el az érdeklődő a sokat vitatott téma problematikájában, melynek aktualitása vitathatatlan. Szabadegyetemünk korosztálytól függetlenül ajánlja programját mindazoknak, akiket foglalkoztat a korunkat meghatározó angol nyelv világban betöltött szerepe.  

Szerző: __hege__  2011.09.21. 03:10 Szólj hozzá!

Címkék: ; http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagban http://www.facebook.com/groups/elte.szabadegyetem/ http://www.facebook.com/event.php?eid=290485150967774

 Az előadások és az előadók:

1.                  szeptember 27. Könnyű nyelv-e az angol? (Nádasdy Ádám, egy. doc., Angol Nyelvészeti Tsz.)
Milyen nyelvtípusba tartozik az angol? Kevés nyelvtana van-e az angolnak? Könnyebb-e más nyelveknél?

2.                  október 4. Honnan ered az angol nyelv? Rokonság és őstörténet (Starčević Attila, egy. adj., Angol Nyelvészeti Tsz.) Az angol nyelv eredete (a germán rokonság). Miért nem lehet az angol a magyar rokona?

3.                  október 11. Miért ejtik az angolok olyan furcsán az idegen szavakat? Vagy mégsem? (Starčević Attila) Az angolba beáramlott jövevényszavak. A francia/latin szavak ejtése ma (casus belli, attaché).

4.                  október 18. Írás és kiejtés (Szigetvári Péter, egy. doc., Angol Nyelvészeti Tsz.)
Miért tér el annyira az írás az ejtéstől? Mi nehéz az angolban: a kiejtés vagy az írás?

5.                  október 25. The rain in Spain (Törkenczy Miklós, egy. tanár, Angol Nyelvészeti Tsz.)
Anglia és a Brit-szigetek nyelvjárásai, változatai.

6.                  november 8. Vancouvertől Tasmániáig (Törkenczy Miklós)
Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália és Új-Zéland dialektusai és akcentusai.

7.                  november 15. Konzervatív? Divatmajmoló? (Nádasdy Ádám)
Az angol nyelv rétegei: a Bibliától a szlengig.

8.                  november 22. Miért éppen az angol? (Szigetvári Péter)
Miért az angol a világnyelv? Alkalmasabb-e más nyelveknél erre a szerepre?

9.                  november 29. Az angol mint globális nyelv (Eitler Tamás, egy. adj., Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tsz.) Közvetítő nyelv (lingua franca), „gyilkos” nyelv vagy árucikk?

10.              december 6. Az angol és más nyelvek kölcsönhatása (Eitler Tamás)
Mivel jár a kontaktus? Pidzsin és kreol. „Reptéri” és „Euró-angol”.

Időpont:  kedd 18–19 óra

Helyszín:  ELTE BTK, Angol–Amerikai Intézet,
            1088 Budapest, Rákóczi út 5, 031 terem

Részvételi díj:  1000Ft/előadás, bérlet is kapható

Kapcsolat:  Szigetvári Péter, <szigetvari@elte.hu>;
            Tomsics Nóra, 06205258095, <tomsics.nora@btk.elte.hu>

Web:  http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagnyelv

Szerző: __hege__  2011.09.11. 23:27 Szólj hozzá!

Címkék: http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagban

ELTE Szabadegyetem

Az angol nyelv a világban

 

         A 20. század második felében az egész világon teret nyert az angol mint második, közvetítő nyelv. Egy magyar és egy szlovák, egy francia és egy dán fiatal napjainkban többnyire először angolul pró­bál meg beszédbe ele­gyed­ni egy­mással, és nagyjából hasonló a helyzet más földrészeken is. Előadá­sa­inkban azt vizsgáljuk, milyen nyelv az angol, hogy választ találjunk arra a kérdésre, mi lehet párat­lan térnyerésének az oka. Vajon könnyű nyelv-e az angol? Honnan származik és milyen hatások ala­kították az évszázadok során? Hogyan viszonyul egymáshoz a kiej­tés és a helyesírás? Számbavesszük az angol változatait egyrészt Nagy-Britannia és a világ különböző területein, másrészt az angol anya­nyelvű közösségek különböző rétegeiben.

 

Azoknak ajánljuk az előadássorozatot, akik vagy tudnak angolul, vagy nem tudnak, de gyakran kap­csolat­ba kerülnek az angollal. Vagyis előadásaink szinte mindenki érdeklődésére számot tarthatnak. 

Szerző: __hege__  2011.09.11. 23:22 Szólj hozzá!

Címkék: http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagban